Ha nem passzol a cipő?
Mi ingyen visszaszállítjuk!
Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország piacvezető divat webáruháza vagyunk. Köszönjük a bizalmat! Márkás cipő és csizma kínálatunkat folyamatosan bővítjük azért, hogy továbbra is biztosan megtalálhassa nálunk kedvenc cipőjét!

GARANCIA

Kedves Látogatónk!

 

 

A garancia kérdése minden vásárlás egyik sarkalatos pontja. Internetes vásárlás esetén ez a kérdés még kényesebbnek tűnik, de valójában nem az. A garanciális problémák kezelése ugyanolyan gördülékenyen történik, mint fizikai vásárlás esetén.

A CIPŐPLÁZA WEBÁRUHÁZ üzletpolitikájának egyik alapja, hogy kizárólag kiváló minőségű termékeket forgalmaz megbízható gyártóktól!

Természetesen a legjobb minőségű termékeknél is előfordulhat probléma. Ilyen esetben Cégünk igyekszik gyorsan és szakszerűen orvosolni azt, természetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően, melyről alább tájékozódhat:

 

A probléma jellegét tekintve alapvetően két féle lehet:

 

1. Javítható hiba

Ebben az esetben a terméket szakműhelyünkben megjavíttatjuk, és a lehető legrövidebb időn belül a saját költségünkön juttatjuk azt vissza. 

2. Nem javítható hiba

Ebben az esetben a hibás árut kicseréljük, vagy a vételárat visszafizetjük.
A kedves vásárlónk döntheti el, hogy melyik megoldás kedvezőbb a számára.

A nem egyértelműen eldönthető, vagy vitás esetekben, illetve amikor szándékos rongálás gyanúja merül föl, a kérdéses termék - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - független laboratóriumi vizsgálatra kerül, ahol szakvéleményt készítenek róla. A további ügyintézést a szakvélemény megállapításai határozzák meg.

 

Itt fontos megjegyezni, hogy a hibás terméket minden esetben a vásárlónak saját költségén kell visszajuttatni levelezési címünkre 1158 Budapest, Késmárk utca 11-13. (Nem üzlet! Üzleteink listáját az ÜZLETEINK menüpont alatt tekintheti meg!), mely kötelezettségét a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről szóló törvény is egyértelműen szabályozza:

"24. § (2) A fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését."

 

A CIPŐPLÁZA WEBÁRUHÁZ az általa forgalmazott valamennyi termékre fél+másfél év szavatosságot vállal. (Az első hat hónap, illetve az azt követő másfél év a hatályos előírások szerint némileg más megítélés alá esik)

Az általunk forgalmazott termékekre vonatkozó hatályos reklamációs jogszabály a következő:

          

A nemzetgazdasági miniszter 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelete
a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási
igények intézésének eljárási szabályairól


A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.  évi V.  törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
szóló 2013.  évi CLXXVII.  törvény 66.  § (4)  bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint
a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § s) és w) pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási
és igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:


1. § (1) E  rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a  Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági
vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási
igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít.
(2) E  rendelet vállalkozásra vonatkozó szabályait a  Polgári Törvénykönyv szerinti termékszavatossági igény
érvényesítése esetén a dolog gyártójára is megfelelően alkalmazni kell.


2. § Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a  felek megállapodása e  rendelet rendelkezéseitől a  fogyasztó
hátrányára nem térhet el. A fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.


3. § (1) Szavatossági igénye érvényesítésekor a  szerződés megkötését a  fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a  vállalkozás
a  szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a  fogyasztó figyelmét a  panasztétel lehetőségére és a  panasz
intézésének – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló – módjára.
(2) A  szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az  ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot
– az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.


4. § (1) A  vállalkozás a  fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni,
amelyben rögzíti
a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak
a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
d) a hiba bejelentésének időpontját,
e) a hiba leírását,
f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
g) az  (5)  bekezdés szerinti eset kivételével a  szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy
az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
(2) Ha a  vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a  fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő
módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.
(3) A  jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a  fogyasztó a  megyei
(fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
(4) A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
(5) Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud
nyilatkozni, álláspontjáról – az  igény elutasítása esetén az  elutasítás indokáról és a  békéltető testülethez fordulás
lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
(6) A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított
három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni.
(7) A  szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a  fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti
panasznak.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 60. szám 8735


5. § A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

 

6. § (1) Kijavításra vagy – a  4.  § (5)  bekezdése szerinti esetben – a  szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének
vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni
a) a fogyasztó nevét és címét,
b) a dolog azonosításához szükséges adatokat,
c) a dolog átvételének időpontját, továbbá
d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
(2) Az (1) bekezdésben előírtak a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők.

 

7. § (1) Ha a  fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a  jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja
érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.
(2) A javítószolgálat a kijavítást az 5. §-ban előírtak betartásával köteles elvégezni.
(3) A  javítószolgálat a  kijavítás iránti jótállási igény intézésekor a  6.  § (1)  bekezdésében foglaltak megfelelő
alkalmazásával köteles eljárni.

 

8. § (1) A 4–6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi
hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2) Az  (1)  bekezdésben megjelölt rendelkezések a  fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában
fogyasztóvédelmi rendelkezések.

 

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

 

10. § E rendelet rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

 

11. § Hatályát veszti a  fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló
49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet.

 

A kellékszavatosságról, a termékszavatosságról és a jótállásról szóló tájékoztató

1. Kellékszavatosság

Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?
Ön a MONTONELLI Fashion Group Zrt. hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

 

Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján?
Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a vállalkozás költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot.

 

Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét?
Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő,de legfeljebb egy év.

 

Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét?
Ön a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

 

Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a MONTONELLI Fashion Group Zrt. vállalkozás nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.

 

2. Termékszavatosság

 

Milyen esetben élhet Ön a termékszavatossági jogával?
Ingó dolog (termék) hibája esetén Ön – választása szerint – az 1. pontban meghatározott jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.

 

Milyen jogok illetik meg Önt termékszavatossági igénye alapján?
Termékszavatossági igényként Ön kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.

Milyen esetben minősül a termék hibásnak?
A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

 

Milyen határidőben érvényesítheti Ön termékszavatossági igényét?
Termékszavatossági igényét Ön a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.

 

Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét?
Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja.
A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.

 

A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól?
A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
– a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
– a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.

 

Felhívom figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

 

Cipőpláza Webáruház 

 

 

Utoljára megtekintett termékek
Aktuális események
Partnereink
A cipőket azért találták ki, hogy védjék és kényelmesen tartsák a lábat különféle tevékenységek végzése során. A cipők kinézete óriási változásokon ment keresztül a különféle kúltúrákban az évezredek folyamán. Az első lábbelik, melyek szandálok voltak, a Kr.e. 7000 és 8000 közötti időszakból származnak, melyeket az Egyesült Államokban található Oregon államban, a Fort Rock barlangban találtak 1938-ban. Az első bőr cipőt pedig 2008-ban, az Örményországban található Areni falu, Areni-1 barlang komplexumban találták, mely a Kr.e. 3500-as évre tehető. Régészek szerint lehettek ezeknél sokkal előbbi cipők is, de ezek feltárása igen körülményes, hiszen a cipők anyaga az évek alatt lebomlott. Csak az emberi maradványok lábcsontozatából találtak jeleket, melyek arra utalnak, hogy miután kevesebb csontozat volt egyes maradványokon, így bizonyára hordhattak valamilyen primitív cipőt az akkori emberek. De ezeket természetesen inkább a hűvösebb éghajlatokon figyelték meg a kutatók. Ezek olyasmi típusú cipők - melyet ma mokaszinoknak hívunk - lehettek, melyeket az amerikai indiánok viseltek. Ahogy a civilizációk is fejlődtek, úgy a cipők is, hiszen már Kr.e. 4000-ben, az egyiptomiak is viseltek lábbeliket, melyek a mostani flip-flop típusú szandálokra hasonlítottak. Ezeket a típusú cipőket más kultúrák is előszeretettel viselték. Míg az egyiptomiak papirusz és pálma leveleket használtak a cipőik előállítása során, addig az afrikai maszájok merev, színanyag mentes bőrt, az indiaiak fát, a japánok és a kínaiak pedig rizsszalmát. Az ókori görögök pedig csak bizonyos helyeken viseltek cipőt, mivel ebben az időben jobban szerettek mezítláb közlekedni. Az olimpiai játékokon is a görög versenyzők mezítláb voltak, és ruha sem volt rajtuk. A marathoni csata után Pheidippidész is mezítláb futott el Athénból Spártáig, kevesebb, mint 36 óra alatt. Továbbá a Bibliában is találni utalásokat arra, hogy hordtak akkor is már valamilyen fajta cipőket az akkori emberek. A középkorban a legkedveltebb cipők a papucscipők voltak. A 15. századra a minták is megjelentek a cipőkön, de természetesen ezeket csak a felsőbb társadalmi rétegbe tartozó emberek viselték, ugyanis a parasztok és a rabszolgák még mindig mezítláb jártak akkor. Szintén a 15. században megjelentek az úgynevezett Krakkói cipők, melyek nagyon hosszú orrésszel voltak ellátva, melyet bálnacsonttal erősítettek a bokához. Ugyanebben az időszakban a törökök úgynevezett Chopine cipőt viseltek, melynek 17-20cm-es emelt talpa volt, melyek később Velencében is, valamint egész Európában is igen nagy népszerűségre tettek szert, hiszen ezeket státusz szimbólumként használták. A 16. században az udvari körökben elterjedtek a magassarkú cipők is, melyeket egyszerűen azért viseltek az udvari előkelőségek, hogy magasabbnak tűnjenek. 1580-ra már férfiak is hordtak magassarkút, mely ebben az esetben a gazdagságot és a társadalmi pozíciót tükrözte. A 18. században, az iparosodás idején már egyre többen kezdtek el cipőgyártással foglalkozni, így szélesebb körökben is elterjedtek a cipők. A 19. századig a cipőgyártás kézzel történt főleg, de a század végére már majdnem teljesen automatizálták a gyártási folyamatot, mely már a Napóleoni háborúk, illetve a Krím háború idején is hasznos fejlődés volt. Fontos kiemelni még, hogy a cipő több fontos részből áll. Minden cipőnek van járótalpa, mely közvetlenül érintkezik a földdel, mely főként természetes gumiból, polyuretánból, vagy PVC-ből készül, mely ha több rétegből áll, rendelkezik alsó, középső és felső talprésszel is. Továbbá a cipő belsejében található a belső talprész, mely cellulózból vagy szintetikus anyagból készül, s ez köti össze a cipő felső részével a lábbelit. Sok esetben tesznek erre a helyre a gyártók talpbetétet, vagy kivehető talpbetétet, melyet főként kényelmi és egészségügyi okokból használnak. A legtöbb cipőnek van sarka is, mely főként a megfelelő tartásért felel. Ez hasonló anyagból készül általában, mint a cipő talpának más része, valamint erre gyakran tesznek a gyártók egy kis gumit, hogy ne csússzon a cipő. A cipő felső része pedig segíti a cipőt a lábon tartani, mely szandálok és papucsok esetén egy kis pántot, viszont a legtöbb zárt cipő esetében ez igen komplex kialakítást jelent. A legtöbb felső rész rendelkezik valamilyen mechanizmussal, mellyel könnyedén fel-levehető a cipő, ilyenek például a cipőfűzők, a cipzárak, a tépőzárak, a patentok és a gumibetétek. A fűzős cipők többsége nyelvvel is rendelkezik, mely megóvja a lábat a cipőfűző nyomásától, valamint melegen tartja a lábat. Cipőpláza Webáruházunkba rengeteg féle stílusú és fazonú cipő érkezik folyamatosan. Mindegy, hogy tavaszra, nyárra, őszre vagy télre keres cipőket, hatalmas kínálatunknak köszönhetően Ön is biztosan megtalálja nálunk álmai cipőjét. Cipőpláza Webáruház - a legtöbb márka egy helyen!
© 2016 Montonelli Fashion Group Zrt. Minden jog fenntartva. Sitemap